Amire szüksége lesz:
- megfelelő átmérőjű műanyag palack;
- építési hajszárító;
- olló vagy kés.
A csövek palackkal való összekötésének folyamata
A csövek csatlakoztatásához üveget kell készíteni. A nyak felőli oldalról úgy vágják le, hogy egy vékonyabb cső beillesztéséhez elegendő lyuk legyen. Ezután az alját levágjuk.
A kapott nyersdarabot egy vékony csőre helyezzük, és kissé összezsugorodik, hogy rögzítse a helyén. Ehhez építési hajszárítóval a nyak felől fújják. Ilyenkor célszerű a palackot úgy forgatni, hogy a zsugorodás egyenletes legyen, és az adapter ne mozduljon el oldalra.
Miután az adaptert az egyik oldalra csatlakoztatta, egy nagy csövet helyeznek be.
Ha szükséges, a palack felhelyezése után vágható, ha hosszúnak bizonyul, például a térdhez való csatlakoztatáskor. Ezután a palack többi részét ugyanígy zsugorítják. Az is jobb, ha az adapter rögzítéséhez először a szélétől melegítjük. Ezután a palack többi felületét felmelegítjük, és a közepe felé toljuk.
Ha van olyan hely, ahol a palack nem tapad a csövek falához, akkor a melegítést egy ponton megállás nélkül végezzük, hogy ne égjen át a műanyagon. A zsugorodás után a palack falai vastagabbak lesznek, mint voltak, ami miatt a kapott adapter további merevséget kap. Ha nincs elég belőle, akkor egy vagy több palackot ültethet a tetejére.
Az adapter csatlakozása a csövekhez elég erős, de kívánság szerint eltávolítható, amire egy ellenőrzés során lehet szükség. Ha a csatlakozást teljesen légmentessé kell tenni, akkor a zsugorítás előtt kerékpár belső tömlőből készült gumigyűrűket lehet a csövekre tenni. Velük szemben a bilincsek az adapterre vannak szorítva.
Ezzel a módszerrel szinte bármilyen cső csatlakoztatható. Manapság az italokat különböző térfogatú, átmérőjű és formájú palackokban állítják elő, így mindig kiválaszthatja a kívánt keveréktípushoz illőt. Ez a módszer szántóföldi körülmények között is alkalmazható, ilyenkor a zsugorítás úgy történhet, hogy a palackot égő papírral hevítjük, vagy forrásban lévő vizet öntünk rá.
