Az acéltermékek korrózió elleni megbízható védelme érdekében cinkkel bevonható. Rétege sokkal tartósabb, mint a festék, emellett kopásálló. A cinkbevonat nagyon egyszerű technológiával otthon is felvihető.
Anyagok:
cink törmelék (régi karburátor);
akkumulátor elektrolit;
mosószóda;
oldószer.
Cink bevonási eljárás
Cinkhulladékot kell előállítani, például egy karosszériát egy régi karburátorból, vagy granulált cinket kell vásárolni egy vegyszerboltban.
A karburátor vagy granulátum darabjait egy edénybe öntik kis mennyiségű elektrolittal az akkumulátorhoz.
Körülbelül egy nap múlva a cink feloldódik, amit a buborékolás megszűnése jelez. A kapott zavaros oldatot vattával ellátott tölcséren kell átszűrni.
Ezután készítsen fürdőt vízzel és szódával. Szüksége lesz egy másik üvegedényre is, amelyet meg kell tölteni tiszta elektrolittal.
A cinkkel bevonandó részt megőröljük és oldószerrel áttöröljük.Ezután 10-20 másodpercre tiszta elektrolitba kell meríteni. Ezt követően szódaoldatba mártjuk és szárazra töröljük.
Most a kezelt területen lévő részt 400-500°C-ra kell felmelegíteni. Ez hajszárítóval vagy zseblámpával történik. A melegítés mértéke a szennyeződés színe alapján határozható meg. A fémet addig kell melegíteni, amíg megszürkül. Amint elkezd vörösesbarna színűvé válni, az alkatrészt cinkoldatba kell meríteni. Ezt követően a maradék savat vízzel és szódával lemossuk.
A folyamat többször megismételhető, hogy pár réteg cinket kapjunk. Csak ebben az esetben nehéz a hőmérsékletet pirométer nélkül meghatározni, mivel a bevonaton keresztül nem látható a foltosodás.
Ha az alkatrész túl nagy a mártáshoz, a cinkbevonatot ecsettel lehet felvinni.
