Anyagok:
- bármilyen cső, lehetőleg vékonyabb;
- kerékagy;
- abroncs;
- hosszabbító anya M10;
- M10 tű;
- fa üres fogantyú.
A tekercs gyártási folyamata
A rendelkezésre álló csőből hegeszteni kell egy talppal ellátott keretet, amelyre egy kerékagy kerül rögzítésre. Ez utóbbi dobként szolgál a tömlő feltekeréséhez. A keret tetszőleges méretre van hegesztve, a rendelkezésre álló lemeztől kezdve.
A rackhez egy agy van hegesztve, amelyhez a lemezt összeillesztik. Ezután egy fogantyús függőleges csövet kell a kerethez hegeszteni, hogy el tudja vinni az orsót.A stabilitás növelése érdekében a talp kibővíthető egy vízszintes cső ráhegesztésével.
Ezután elő kell készítenie a lemezt. Egy hosszabbító anya van ráhegesztve, amely lehetővé teszi egy fogantyú rögzítését a dob forgatásához.
A tárcsa ellentétes oldalán lévő anyával szemben egy konzolt hegesztenek az oldalra. Lehetővé teszi a kerti tömlő végének akasztását a könnyebb tekercselés érdekében. A rendelkezésre álló fémhulladékból összehajtott csík vagy valami hasonló használható kapcsként.
Ezután fogantyút kell készítenie a tekercs forgatásához. Ennek legegyszerűbb módja egy törött darálóból származó fogantyú használata. Ha nincs ott, akkor kényelmes fogantyút kell faragnia fából, fúrnia kell a közepén, és rá kell helyeznie egy csapra. Ezután a csapot a tárcsa hosszabbító anyájába kell csavarni.
Célszerű minden alkatrészt festeni. Figyelembe véve a felhasznált anyagok tartósságát, egy ilyen orsó évtizedekig kitart, ezért érdemes széppé varázsolni. Ezután a lemezt a kerékagyra helyezzük, és a fogantyút rácsavarjuk.
Ezután egy csatlakozóval ellátott tömlőt helyeznek be a tartóba. Beakasztás után egyenletesen feltekerjük. Fontos, hogy ezt feszültség nélkül tegyük, nehogy a tömlő falai deformálódjanak, mivel a hosszú távú tárolás során a gyűrődési vonal mentén megrepedhet, ha nem kellően rugalmas anyagból készült. Az így kapott orsó több tucat tömlőt képes túlélni, és semmi sem fog történni vele. Elég nehéz ahhoz, hogy letekeréskor ne boruljon fel.
